Nagysimonyi jellegzetes kemenesaljai falu, ott fekszik, ahol a Cinca völgyének síksága és a Cser magasabb platója találkozik. A cseri részt, mely a község északi határán fekszik, erdők és rétek, szántók mozaikja borítja. Peremvidékén, mely völgyekkel tagolt, a falu irányában ereszkedő dombos lejtő, présházakkal, pincékkel teletűzdelt szőlőterületek vannak. Ezzel szemben a déli határ, a Cinca melléke alacsonyabb, enyhén hullámos-dombos lapály, ahol a szántóföldek túlsúlya jellemző.
  Közúton a Sárvárt Celldömölkkel összekötő harmadrendű főúton juthatunk ide, mely átszeli a községet. Vasúti megállóhellyel is rendelkezik, a Szombathely-Celldömölk(-Székesfehérvár- Budapest) fővonalon.

Az írott források 1237-ben jelzik először a falu meglétét, Simun néven. A középkorban még helybeli nemesek birtokolták, de a későbbi századok során részeket szereztek itt a Nádasdyak, Draskovichok, majd a 18. században a Batthányak is.
  Nagysimonyiban szilárdan tartja magát a hit, mely szerint a nándorfehérvári hős vitéz, Dugovics Titusz a falu szülötte. Bár ezt semmilyen történeti bizonyíték sem igazolta még, a község iskoláját is róla nevezték el. Viszont a falu egykori birtokosai között volt a Dugovics család is, amelynek lehetett vérségi kapcsolata a végvári vitézzel.
  A lakók 1549-ben voltak kénytelenek első ízben a törököknek hódolni. 1567-ben német zsoldosok fosztogattak a faluban. Később, a sárvári vár védelmére Nádasdy Ferenc őrhelyet alakíttatott ki itt, a helyi nemeseket felfegyverezte, ágyúval (tarackkal) is ellátta őket.
  A településtől északra fekvő lejtőkön régóta termesztenek szőlőt, erről 1683-ból már van írásos emlékünk. A jelentős szőlőművelés mellett a másik jellegzetes határrész a Cser, ahol régebben juh-, szarvasmarha-, és sertéslegelők voltak.
  A lakosság kezdetben római katolikus hitű volt, azonban, Kemenesalja sok más községéhez hasonlóan, 1541-ben, földesuraikat követve evangélikus vallásra tért át.
  A falu egyben a környék zsidóságának is központja volt, hitközségüket 1720-ban alapította a Németországból áttelepült 18 család (összesen 63 fő). A 19. században zsinagóga is épült, melyet egy tűzeset után 1892-ben felújítottak. 1953-ban a már használaton kívüli épületet lebontották, helyén ma postahivatal található. Temetőjükben, melyet ma a vasúti sínek választanak el a községtől, tartották 1877-ben az első magyar nyelvű zsidó egyházi beszédet a megyében. Ugyanitt szép múlt századi sírköveket láthatunk, köztük az 1944-ben elhunyt tudós rabbi, Weisz "Sabtaj" Simon síremlékét, mely mellett elhelyezett ládikába az ide zarándoklók alkalmanként kívánságcédulákat dobnak.
  A község címerét 1994. október 23.-án avatták fel, a nemes Dugovich család címer-elemeinek felhasználásával tervezték.

Nevezetességek

• Római katolikus templom
  
    A falu Szent Andrásról elnevezett temploma középkori eredetű, a 17. század végén építették újjá, 1732-ben vették vissza az evangélikusoktól, akik a reformáció ideje óta használták.
    Az egyhajós épület szentélye keskenyebb, mint a hajó, és egyenesen záródó. Tornya a homlokzat előtt áll, oldalát támfalak erősítik. A Szent Andrást ábrázoló oltárképet Dorfmeister istván festette. Az oltárt négy Árpád-kori szentünk, Szent István, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent László szobra díszíti. Berendezése népies barokk.
  
  
• Evangélikus templom
  
    A templom 1785-ben, a türelmi rendelet után épült. A téglalap alaprajzú épület előtt álló tornyot, melyet gúlasisak fed, 1883-ban építették. Belül fa gerendákkal oszott síkmennyezet és fa karzat látható.
    Evangélikus tanító működéséről már 1696-tól van tudomásunk. Katolikus tanítóról 1733-ban esik először szó. 1875-ben három iskola volt a faluban. A katolikusoké 67, az evangélikusoké 97, az izraelitáké 28 tanulóval. Jelenleg 8 osztályos iskolát tartanak fenn. Az izraelita imaház 1820-ban épült, az 1950-es évek elején sajnos lebontották.
  
  
• Vidos-kúria
  
    A Rákóczi Ferenc utca 67. szám alatti épületet a megye egyik legrégebbi és legnevezetesebb nemesi famíliájának tagja, Vidos (VI.) János építtette, feltehetően 1812 és 1826 között. Az épület jelenleg is lakóházként szolgál.
  
  
• Ábrahám-kúria
  
    A József Attila utca 6. szám alatt találjuk az Ábrahám család által 1790 táján emeltetett kúriát, mely egykor klasszicizáló későbarokk (copf) stílusjegyekkel rendelkezett. Hajdan kiterjedt birtok és majorság tartozott hozzá, melyből már csak egy épület áll. A kúriát 1945-ben nem sajátították ki, napjainkban is laknak benne.
  
  
• Világháborús emlékművek
  
  

Fontosabb címek

• Polgármesteri hivatal
    Cím: Nagysimonyi, Kossuth Lajos u. 12.
    Telefon: 95/550-005
    Fax: 95/440-001
  
  
• Térkép
  
  
• Nagysimonyi Kulturális Portál