Térségünk északi részén, a Rába mellékén fekszik a mintegy 1000 lakost számláló község. 1950-ben csatolták hozzá Rábakecskédet, mellyel már teljesen összeépült. Területének északnyugati része többé-kevésbé sík vidék, melynek felszíne jórészt mezőgazdasági művelés alatt áll. A település határában folyik a Rába, gátak közé szorított árterét erdők borítják. Vele párhuzamosan haladó mellékága, a Lánka patak mentét rétek kísérik. A falutól délkeletre a Cser lankásan emelkedő platója húzódik, melyen leginkább erdőket, legelőket, a faluhoz közelebb eső részein szántókat találunk.
  A közelben nem halad fő közlekedési útvonal. Celldömölk irányából Vönöckön keresztül, a Cser platóját átszelő, szép erdők között vezető országúton kb. 16 km-t megtéve érkezhetünk ide.

Kenyeriről az első írásos emlék 1389-ből származik, melyben Kenyr néven említik. Első birtokosai a környék egyik legnagyobb családjából, az Osl nemzetségből származó Csornaiak voltak. Később a falu az enyingi Törökök, majd a Cziráky család tulajdonába került.
  Rábakecskédet először 1433-ban említették Kechka, illetve Kechked néven. A helybeli kisnemes birtokosokon kívül a Csornaiaknak is voltak itt portáik. A 16. században a Kanizsaiak útján a Nádasdy család szerezte meg Sárvár tartozékaként. Miután Nádasdy Ferencet lefejezték, a Draskovichok kapták meg.
  Mindkét falu sokat szenvedett a török időkben. 1588-tól kezdődően több alkalommal is hódolni kényszerültek. A viszontagságos idők alatt még Kenyeri Szent Tamásról elnevezett középkori templomát is elpusztították. A helyette épített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt templomot egy ideig az evangélikusok használták, majd a Czirákyak 1716-ban visszavették tőlük. Az új templom 1769-ben épült.
  Egészen 1945-ig a Czirákyak maradtak a község birtokosai. Egy időben téglaégetőjük is működött a község határában. A hozzávaló agyagot a Bokros-Csákány nevű területen bányászták. A téglaégető az 1880-as években működött, emlékét ma már csak a "Téglaszín" dűlőnév, és a környéken fellelhető Cz. B. monogramos téglák őrzik.

A falut egykor középen szelte ketté a Celldömölk-Fertőszentmiklós-Nezsider közötti GYSEV vasútvonal. A vonalat - gazdaságtalanságára hivatkozva - 1979-ben megszüntették. A hajdani állomásépület ma lakóházként szolgál, a vasút nyomvonala, töltése még jól látható a terepen. A Rábán átvezető hídját az 1990-es években bontották le.

Kenyeritől nem messze, a Rába túlpartján található a folyó egyik legismertebb üdülőhelye, a "Nicki műgát". Az itteni duzzasztómű feladata az innen kiágazó Kis-Rába vízzel történő ellátása. A gát környéke kitűnő horgászhely, mellette vendéglő és kisebb üdülőfalu alakult ki.

Kevesek (inkább csak a környékbeliek) által ismert érdekesség, hogy a falu délkeleti határában, a Cser erdői között létesült a világháború idején egy katonai füves repülőtér, amely egészen a 20. század utolsó évtizedéig használatban volt. A környék lakói, elhelyezkedése alapján gyakran csak "Ciráki reptér"-nek nevezik. A kommunizmus ideje alatt orosz katonák is állomásoztak itt. Jelenleg használaton kívül, elhagyottan áll, egykori épületeinek már csak romjai lelhetők fel.

Nevezetességek

• Római katolikus templom
  
    A falu régi, középkori temploma elpusztult a török idők alatt. A mai templomot 1769-ben építették, barokk stílusban.
    A szabadon álló egyhajós, köríves záródású szentéllyel rendelkező épület bejárati homlokzata felett áll az összetett harang alakú, sisakos torony. A bejárati oldalon három ívnyílású, kosáríves, boltozott karzat található. A hajó felett csehsüvegboltozat látható. Az angyalokkal díszített szószéken a prédikáló Krisztust ábrázoló dombormű van. A berendezés, így a vöröskőből készített keresztelőkút a padok, a szentélyt záró kovácsoltvas rács és a főoltár is barokk.
    A szentély falképeit és a főoltárképet Cziráky László megbízásából 1779-ben Dorfmeister István festette. Az olajképen az angyalok serege által körülvett két összeölelkező asszony alakjában a művész Mária és Erzsébet találkozását mutatja be. a kép körüli falfestményeken az oszlopok előtt álló két alak Szent László és Szent István. Felül pedig látszatkupolát alkotott Dorfmeister. A mennyezetképen a Szentháromság, a boltozati csegelyeken a négy evangélista ülő alakja látható. A két ovális freskó közül a bal oldali Szent József halálát ábrázolja, a jobb oldalin egy börtönben ülő nőt angyal áldoztat meg. A képeket klasszicizáló díszítés veszi körül. A szószékkel szembeni Krisztus keresztelése falkép is Dorfmeister munkája.
  
  
• Kálvária
  
    A község határában álló kálváriát Cziráky Józsefné készíttette 1731-ben. A mesterséges magaslaton kialakított építmény tulajdonképpen csak egy, a lépcsők felé is elnyúló alacsony, téglából készült, vaskos kerítőfalból áll. Közepén három fakereszt, amelyekre bádogból készült alakokat erősítettek. A 19. században cserélték ki az eredetileg kőből készült kereszteket. Előzőleg három kőből faragott mellékalakja: Mária, Mária Magdolna és Szent János evangélista.
  
  
• Cziráky-kúria
  
    A későbbi kúria helyén egykor várkastély jellegű épület állt, elképzelhető, hogy a XVIII. században ennek anyagából építették fel a barokk stílusú kúriát, melynek falait egykor freskók díszítették. Az építkezés valószínűleg Cziráky (I.) József nevéhez köthető. A II. világháború után gépállomás és szolgálati lakások kaptak helyet benne. 1967-től a Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonába került, akik teljesen átalakították, a kor szellemének megfelelően díszítő elemeitől is megfosztották. Az eképp jellegtelenné tett épületben vegyesbolt és orvosi rendelő működött, később egy részében vendéglő nyílott.

Fontosabb címek

• Polgármesteri hivatal
    Cím: Ady Endre u. 72.
    Telefon: 95/390-003
  
  
• Térkép
• Kenyeri honlapja