Kemenesalja délkeleti peremén, a Marcal mellékén található a csaknem 3000 lakosú nagyközség.
Keleti határa nagyrészt sík, a Marcal felé ereszkedő terület, míg nyugat felől a Mosó-árok
völgyének dombosabb térszíne húzódik. A vidék nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll,
vízfolyásainak mellékét rétek kísérik, míg déli irányban nagyobb kiterjedésű erdők borítják
a tájat.
Közlekedési helyzete kedvező, mellette keresztezi egymást a 8-as és a 84-es főútvonal,
és ide érkezik a Celldömölk irányából dél felé tartó harmadrendű főút is. Vasútállomására
Celldömölk felől és Tapolca felől egyaránt érkeznek vonatok.
A település környéke lakott volt már az ókor idején is, több bronzkori halomsírt tártak
fel a régészek.
Jánosháza aránylag későn keletkezett. 1254 táján a Varsányi családé volt a
terület, az alapító az e családból származó János, aki várát 1396-ban építette fel.
A falu első írásos nyoma csak a 15. századból,
1428-ból való. Nevét feltehetően egykori tulajdonosáról, a szomszédos, ma már csak emlékekben
élő Varsányt is birtokló Jánosról (Joannesről) kapta.
Joannes kisvára a mai várkastély területén lehetett.
Az 1400-as évek elején a Garayak szerezték meg, és a somlói uradalomhoz csatolták.
A 16. század elején Bakócz Tamás birtokába került, tőle az Erdődiek örökölték, akik zálogba
adták a devecseri Choron családnak. Ők később örökbirtokként erősítették meg szerzeményük
tulajdonjogát. A család kihalása után a leányági örökösöktől az Erdődiek szerezték vissza a
18. században.
A kastély a 16-17. században élte virágkorát, ekkor alakult ki a tövében lévő
település is. Határában az 1600-as években jelentős katonai tábort is fenntartottak. Bár a török
idők során, 1571-ben elhagyott helyként tartották számon, hamarosan mezővárossá fejlődött.
Kereskedelmi jelentőségét növelte a főút közelsége is. 1707-ben osztrák csapatok felgyújtották,
de felépülése után ismét virágzó központtá lett. Vásáraira sok környékbeli faluból érkeztek
ide az emberek. A 18. században zsidók is letelepedtek itt, olyan nagy számban, hogy a következő
században iskolát, zsinagógát építettek. Csak később, mikor más falvak is szerezhettek
vásártartási engedélyt, és a
kereskedelmi utak is más irányt vettek, csökkent le Jánosháza jelentősége, így a 19. század
során városi rangját is elvesztette.
Nevezetességek
- Várkastély
Első írásos említése 1510-ből való, amikor a király Bakócz Tamás unokaöccsének,
Erdődy Pétrenek engedélyt adott udvarháza fallal és árokkal való körbevételéhez.
1537-ben Török Bálint ostromolta, majd a következő évben el is foglalta. A kis
erősséget a Choron család bővítette 1870 táján, melynek során óolasz bástyát és
négyszögletes alaprajzú védelmi rendszert építettek ki. Az 1600-as évek elején,
egy Bocskai-hadjárat előtti gyújtogatást követően javításra szorult, majd 1609-ben
kora barokk stílusban bővítették. 1732 után visszakerült az Erdődyek birtokába a
már romos kastély. 1758-ban ismét átépítették és lakhatóvá tették, de az 1780-as
évekre állapota ismét leromlott. A lakórészre 1855-ben emeletet építettek, utolsó
átalakítása 1935-ben volt, amikor újabb emelet készült el, ekkor került a ma is
látható sisak a toronyra.
A kastély egészen az államosításig az Erdődyeké maradt. A II.
világháború végén a bevonuló orosz csapatok feldúlták és kifosztották. A háború
után egy ideig járványkórház működött falai között, melynek során állapota
tovább romlott. Később mezőgazdasági szakiskolát és óvodát alakítottak ki benne,
míg a tetőtérben múzeum kapott helyet. Az üresen álló épület jelenleg felújítás
alatt áll.
- Római katolikus templom
A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom 1734 körül épült a korábbi, akkorra
már elpusztult fatemplom helyett. Később az Erdődy család költségén nagyobbították
meg, és építették át klasszicizáló barokk stílusban.
Egyenes záródású szentélye keskenyebb az egyetlen hajónál. Ívesen tört
párkányú, sátortetős tornya csak a harangszinttel emelkedik ki a homlokzatból. A
hajót háromosztatú csehsüvegboltozat, a szentélyt és a sekrestyét csehboltozat fedi.
A nyugati oldalon két pilléren nyugvó karzat van. A főoltárkép egy barokk stílusú
falkép, mely a Jézust keresztelő Szent Jánost ábrázolja, felettük a Szentlélek
galamb formájában. A szintén barokk mellékoltárt Assisi Szent Ferencnek állították.
A kagyló alakú kő keresztelőkút fa fedőjén Krisztus és Keresztelő Szent János barokk
szobra látható. A falfülkében fából faragott barokk Piéta szobor van.
- Szűz Mária szobor
A fő téren álló barokk alkotás a felhőkön álló Mária megkoronázását mutatja be,
az alak felett a Szentháromság látható, a konzolokon két angyal szobra áll.
- Szent Vendel kápolna
- Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök szobra
- Batthyány emléktábla
A Batthyány utca 6. sz. ház falán emléktábla jelzi, hogy itt tartották fogva
gróf Battyhány Lajost, az első felelős magyar kormány elnökét, akit Jánosháza népe
1849. április 28-án megpróbált kiszabadítani.
Fontosabb címek
