A néhány száz lakosú kis település Celldömölktől délre, a Ság-hegy közelében, a Kodó patak völgyében húzódik meg. Határának csak egy része szántóföld, a Kodó mellékét többnyire rétek, legelők és erdők kísérik. Közigazgatásilag ma nem önálló település, Celldömölkhöz tartozik.
  Megközelítése legkönnyebben Celldömölk felől, a Jánosháza felé tartó úton lehetséges.

Területe már a korai időkben lakott volt, a Guta-dűlőben bronzkori raktárkészletre bukkantak, míg a Dercóna-dűlőben római kori villa falait találták meg, melynek terrazzós padozata, falfreskói, fürdőmedencéje volt. A leletek tanúsága szerint nagyobb központ lehetett a mai Bokodpuszta környékén. Valójában Bokod, a ma már csak "pusztaként" említett település volt a régebbi, Izsákfa ennek határában később keletkezett. Először 1435-ben említették, a mai nevén (Isakfalua), így feltehetően a 14-15. században alakulhatott ki. Nevét alapítójáról, vagy tulajdonosáról kaphatta. Érdekes az egyik, 1516-ban keltezett írásban szereplő neve: Isaakfalwa al nom Kys Bokod), mert arra utal, hogy Bokodnál később jött létre.
  A falut többnyire egytelkes nemesek lakták, de története során mindig volt itt egy-két nevesebb családnak is birtoka, ilyenek voltak a 16. században a Choronok, majd később a medgyesi Somogyiak.
  1584-ben Rudolf király vámszedési jogot adott Márky János helyettes nádornak, a Kodó patak hídjának felépítése ellenében.
  Izsákfát sem kerülték el a török pusztítások, 1571-ben elhagyott faluként írták össze, 1606-ban Bocskai nádor katonáit szállásolták ide, de valószínű, hogy a későbbi portyázásokból sem maradtak ki.
  A falu déli részén, a Kodó patak feletti dombon állt a 16. században Márk János zalai alispán kastélya. Az oklevelek 1542-ben említik először. A fentebb említett Bocskai-féle felkelés idején hajdúkat szállásoltak el benne. Később Nádasdy Tamás birtokába került. 1617-ben Kerecsényi Bálint egerszegi vajda, Hees Pál lenti várkapitány és más végvári katonák feldúlták és kifosztották a kastélyt. Az ügynek nagy visszhangja volt, mert még Mátyás király 1618. évi 30. törvénycikkelyében is foglalkozott a kastély pusztulásával, megadva Nádasdy Tamásnak a megtorlás jogát.
  A falu egyházi téren 1698-ban Nemeskocshoz, 1758-ban pedig Alsósághoz tartozott, önálló plébániává csak 1890-ben lett. Katolikus templomát 1798 és 1803 között építették.
  Izsákfán született a híres, talán egyik utolsó betyár, Savanyú Jóska. 1841. szeptember 12-én keresztelték meg az alsósági templomban, állítólagos szülői háza ma is áll a templom közelében.

Nevezetességek