Adorjánháza a Marcal folyó jobb partján, Veszprém megyében helyezkedik el. A falutól nyugati irányba a folyó völgyének egykor mocsaras, ma már többnyire megművelt ártere húzódik, kelet felé pedig a Bakonyalja idáig nyúló dombhullámai jellemzik a táj képét. Alapvetően mezőgazdasági település, ahol a szántók, illetve parlagok túlsúlya érvényesül, de az ártéri területeken még ma is előfordulnak láprétek, égerligetek, a távolabbi, keleti határon erdőfoltok.
  Közlekedési helyzete nem túl kedvező, elkerülik a fő közlekedési utak, csakúgy, mint a vasút. Legközelebbi város Celldömölk, 16 km-re, illetve Pápa, 27 km-re. Megközelíthető a Celldömölk-Pápa főút külsővati elágazásától dél felé tartva 6 km-t. A legközelebbi vasútállomás Külsővat, kb. 3-4 km.

Az első írásos emlékek, melyek említik a falut, 1476-ban keltezettek. Ekkor még - feltehetően birtokosáról - Adryanhaza néven ismerték. A honfoglaláskor a Magyar fejedelmi törzs szállta meg a vidéket, ezen belül a Szalók nemzetség ütötte fel szálláshelyét a Marcaltól 4-5 km-re. Ezen nemzetség tagjai, a Himfy és Hosszútóti családok uralták a mai település környékét. A XV. században már egytelkes nemesi faluként tartották nyilván, melynek lakói egy korabeli összeírás szerint királyi vadászok voltak. Nemesi jellegét egészen 1848-ig őrizte a község, noha a történelem viharai során itt is, mint sok más faluban, nagyon lecsökkent a népesség. A török idők nem hagytak itt olyan véres nyomokat, mint a Marcalon túl, mely talán annak is köszönhető, hogy lakói híresek voltak a törökök elleni vitézségükről. A hitújítás során a református vallást vették fel, 1773-ban a falu már iskolával is rendelkezett. A kisbirtokok elaprózódása miatt a XIX. században már alig 3 hold nagyságú földterület jutott egy gazdára, bár ezen 1895 után enyhített valamit az, hogy a Marcal mellékét is nagyrészt művelés alá vonták. 1949-ben egyesítették a vele időközben összeépült Egeralja községgel, melytől az 1990-es években vált külön ismét.

Nevezetességek

Fontosabb címek